magyar
deutsch
italiano
Aktív pihenés a fürdővárosban
1. séta
Budai Vár
A Budai Vár elnevezés alatt a budapestiek nem csak egy várra vagy a Királyi Palotára gondolnak, hanem az azt körülölelő történelmi városnegyedre is, amely sok látnivalóval várja az ide látogatót. Kellemes tavaszi napon nagyon sokan invitálják barátaikat egy sétára azzal, hogy “menjünk fel a Várba", ami nem jelent mást, mint hogy tegyünk egy kellemes sétát a Várnegyedben.
A legizgalmasabb Siklóval érkezni ide.
Sikló
(Clark Adam tér - Budai Vár)
1870-ben nyílt meg, és ma is korhű állomások között, korhű kocsikkal közlekedik.
Királyi Palota
A Várhegy déli részét a Királyi Palota foglalja el. A híres középkori palotát a török elleni harcokban rombolták le, látszólag csak az erődfalakat hagyva meg mementóul. A területet a kialakuló új szintig feltöltötték, és a ma látható impozáns barokk palotát építették rá, amelyet Mária Terézia kezdett el építtetni, majd a XIX. században a magyarok kezdeményezésére bővítettek mai formájára.
Szent-háromság tér
A tér a Várnegyed mai központja. Itt áll a monumentális, barokk Szentháromság szobor, a diszkréten visszafogott régi budai városháza és a híres Mátyás templom is. Errefelé sűrűsödnek a legjobb éttermek, boltok.
Halászbástya
A Mátyás-templom megszépítése után, a középkori halpiac helyén épült meg 1905-ben. Védelmi célokat soha nem szolgált, kilátóterasznak viszont kiváló. Célja nemcsak a Várnegyed ünnepélyes lezárására, de a Pestről látható panoráma díszítése. Az esténként kivilágított bástyasor szemből, a pesti Duna-partról festői látványt nyújt. E városképet nem véletlenül vette fel az UNESCO 1988-ban a Világörökség listájára. A Halászbástya alján található a Szent Mihály temető kápolna.
Mátyás Templom
Nevét legfőbb mecénásáról, Mátyás királyról kapta, aki kétszer is nősült itt. A templom szinte egyidős a Királyi Palotával, amely több koronázás színhelye volt. Minden király és korszak változtatott, szépített rajta a török uralomig, akik 1541-ben elfoglalták Budát, és dzsámivá alakították a templomot, amelynek freskóit lemeszelték. Falfestményei a szokásos bibliai jelenetek mellett a magyar történelem legfontosabb jeleneteit örökítik meg. Kitűnő akusztikájának köszönhetően gyakran ad helyet hangversenyeknek.
Gellért hegy
Nevét az 1046-ban a tetejéről hordóban ledobott Gellért püspökről kapta, aki a pogányokat szerette volna a kereszténységre rábírni. A szent szobrot 1904-ben kapta, alakja azonnal feltűnik az Erzsébet-híd felől érkezőknek, ahogy jobb kezében keresztet tartva szemléli a lenti forgalmat.
Az ide látogatók mindig megcsodálják a tetőre épült Citadellát, amely az egykori, szőlőtőkékkel körbeölelt palánkvár helyére 1850-54. között épült. Ma kívül-belül bejárható, története korabeli rajzok és fényképek segítségével ismerhető meg.
A Citadella előtt magasodó nőalak, az 1947-ben felállított Szabadság-szobor a náci uralom végének állít emléket, talapzatának hátsó falára a főváros felszabadítása közben elesett szovjet katonák nevei olvashatók.