Hivatásturizmus (MICE)

A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidős tevékenységek együttese. Fő jellemzője, hogy a résztvevők nem saját vásárlóerőből és általában nem saját szabadidejük terhére vesznek részt a turizmusban, de a meglátogatott helyen lényegében ugyanazon szolgáltatásbázis igénybevétele történik, mint a szabadidős turizmus során.

Formái:

Üzleti turizmus,
amely a kereskedelmi és általában a gazdasági élettel kapcsolatos utazásokat foglalja magában. Az üzleti turizmus célja az üzletkötés, azaz a vétel, az eladás, esetleg a piackutatás. Alapja a különböző területeken, illetve országokban működő vállalatok, cégek közötti kereskedelmi, üzleti kapcsolat. Ennek megfelelően beszélhetünk belföldi és nemzetközi üzleti turizmusról. A nemzetközi turizmus azokra az országokra jellemző, amelyek ún. nyitott gazdaságú országok, azaz nemzeti jövedelmük jelentős hányadát a külkereskedelemben realizálják.
Az üzleti turizmus általános jellemzője:
- az ismétlődés (visszatérő vendégek),
- általában hétköznapokon bonyolódik le,
- fő szállástípus a szálloda,
- magas színvonalú szolgáltatások igénybevétele (ún. presztízs fogyasztás).

Ide tartoznak az üzleti utazások a piackutatás, üzletkötések szakmai tapasztalatcserék, kutatóutak termelési kooperációk stb.

Kiállítások és vásárok:
Sokban hasonlít az üzleti turizmushoz. Az alapvető különbség abban van, hogy nem látogatása rendszeres, hanem általában évenként egyszer, meghatározott helyen és időben koncentrálódik egy-egy nemzetközi vásár, kiállítás megrendezésekor.
A résztvevők magatartását, tartózkodását vizsgálva a kiállítók alkalmazottai és a vásárok, kiállítások látogatói eltérő jellemzőkkel bírnak. A kiállítók alkalmazottainak tartózkodási ideje hosszabb, míg a látogatók rövid ideig tartó, tömeges forgalmat biztosítanak. Ez utóbbi általában szervezett formában jelentkezik.

A kiállítási turizmus tekinthető egyszerűen üzleti turizmusnak is, illetve számos esetben kapcsolódik a kongresszusi turizmushoz, mégis önálló ágazatnak kell tekinteni, mivel pontosan meghatározható a résztvevők köre, valamint az utazás célja.

Az elmúlt egy-két évben a magyar utazási szakma is felfigyelt erre a jelenségre, s éppen a kínálat szélesítése, a piac bővítése érdekében mind több cég kínál kiállításokhoz kapcsolódó utakat, felismerve azt, hogy a szakkiállítások és vásárok világszerte olyan gazdasági, marketing csomópontok, amelyek meglátogatása komoly gazdasági eredmények forrása lehet.

A mai gazdasági életben világszerte, és így Magyarországon is az egy-egy szakmát, területet teljes mélységében bemutató kiállítások és a rendszerint ehhez kapcsolódó tanácskozások nélkülözhetetlenek.


Kongresszusi turizmus:
A kongresszusi turizmus alatt a kongresszusok konferenciák, szimpóziumok résztvevőinek a rendezvény helyére való utazását és ott-tartózkodását értjük. Az egyik legdinamikusabban fejlődő ága a turizmusnak.

Az ilyen jellegű turizmus az általános feltételeken kívül különféle, sajátos célintézményeket., szolgáltatásokat követel meg. Ezek közül ki kell emelni a kongresszusi terem, szekcióterem, nemzetközi kongresszus esetén a szinkrontolmács-berendezés, továbbá az audovizuális eszközök biztosításának szükségességét. Mindezeken túlmenően a kongresszusi turizmus feltételez a rendezvény helyén bizonyos kultúrszínvonalat is.
A nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy rendszerint ott szerveznek kongresszusokat, ahol az érdekelt témában már bizonyos színvonalat, tudományos elismerést elértek. Érdekes, hogy a rendezvények mintegy 40%-át az orvostudomány területén rendezik.

A kongresszusi turizmus fő jellemzői:
- előre tervezhető és szervezhető,
- magasak a részvételi díjak és a résztvevők költései,
- a szorosan vett kongresszusi programok mellett más turisztikai programokat is igénybe vesznek a résztvevők,
- a kongresszusi résztvevőkkel érkező kísérők költései további turisztikai bevételt biztosítanak
- nagyobb kongresszusok esetén a résztvevők nagy létszáma lökésszerű foglaltságot idéz elő a szállodákban,
- általában a kongresszusokat megelőző napokban elő-(pre)programokat, a befejezést követő napokban pedig utó-(post)programokat szerveznek a résztvevők és kísérőik részére - jól szolgálja a hely, az országos turisztikai propaganda-célkitűzéseit.

Tanulmányi turizmus:
A tanulmányi turizmus kategóriájába azokat a tanulmányutakat soroljuk, amelyeket valamely szerv megbízásából szerveznek, általában azonos körű vagy foglalkozású résztvevőkkel. A külföldön tartózkodó ösztöndíjasok, munkavállalók, miután hosszabb ideig tartózkodnak ott és kereső tevékenységet folytatnak, természetszerűen nem tartoznak a turisták körébe.

A tanulmányi turizmus elsősorban a gyors műszaki fejlődéssel, a nemzetközi kooperációk szélesedésével függ össze. Hazánkban a tanulmányi turizmus dinamikus fejlődést mutat, hiszen más népek, kultúrák és nyelvek megismerésével pótolhatjuk csak lemaradásainkat.

Diplomáciai utazások:
A diplomáciai utazások alatt a politikai indítékú turizmust értjük. A diplomáciai utazások rendszerint az egyes országok fővárosaira jellemzőek, de megfigyelhető olyan városokban is, amelyek valamilyen politikai szervezet központjai (például Genf, Bécs, New York, mint az ENSZ különböző szakosított szerveinek székhelyei). A diplomáciai turizmus egyes városokban olyan mértékű (Genf. Brüsszel), hogy meghatározza az adott hely turisztikai arculatát.

A diplomáciai turizmus főbb jellemzői:
- magas színvonalú szolgáltatásokat igényel,
- többnyire turisztikai szervező szenek nélkül bonyolódik le,
- néhány kivételtől eltekintve általában nem tömegszerű.


Incentív (ösztönző) turizmus:
az incentív utazás a jutalmazás eszköze a munkáltató kezében, egyedülálló, hogy a munkáltató cég, vállalat a dolgozói számára a minél jobb teljesítmény, a kitűzött cél érdekében jutalomként különleges utazást ígér, amiben másként nem részesülhetnének.

Az incentív utak jellemzője, hogy minden esetben a munkáltató által történő megrendelés alapján, aprólékosan megtervezve és kidolgozva, magas színvonalú és egyedi szolgáltatások nyújtásával kell lebonyolítani. Igen fontosak az utazás "kellékei", az extra szolgáltatások (például üdvözlő zászlók, ajándékok a hotelszobában, speciális gasztronómiai ellátás nyújtása).

Az incentív turizmus elsősorban szenezett, csoportos formában bonyolódik le, ebből eredően jól szerezhető. A magas színvonalú és komplex szolgáltatások igénybevétele, a különleges igények kielégítése igen magas bevételt jelent, s gazdaságos tevékenységet jelent a lebonyolítók számára.

Előző cikk Következő cikk