Nemzeti Színház 
7621 Pécs, Perczel utca 17. Tel.: +36 72 512 660
Jegypénztár: +36 72 211-965
Szervezés: +36 72 512 675, Tel./Fax: +36 72 512 669
www.pnsz.hu

Bemutatók:

• Lúdas Matyi  (6+)
  Fazekas Mihály - Váradi R. Szabolcs
  (Bemutató: 2011. szeptember 16.)
  Rendező:  Ottlik Ádám 

• Csárdáskirálynő
  Kálmán Imre
  (Bemutató: 2011. október 7.)
  Rendező:  Méhes László 
• Édes Anna
  Kosztolányi Dezső
  (Bemutató: 2011. október 8.)
  Rendező:  Soós Péter 
• "Mesés opera"
  Gulyás Dénes - Mácsai János
  (Bemutató: 2011. október 28.)
• A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban
  Weöres Sándor
  (Bemutató: 2011. november 11.)
  Rendező:  Szikora János 
• pont com (16+)
  (Bemutató: 2011. november 18.)
  Rendező:  Dömötör Tamás 
• Otello
  Giuseppe Verdi
  (Bemutató: 2011. november 25.)
  Koreográfus-rendező:  Vincze Balázs 
• A dzsungel könyve
  Dés László - Geszti Péter - Békés Pál
  (Bemutató: 2012. január 13.)
  Rendező:  Böhm György 
• A jó pálinka itassa magát
  (16+)  Koleszár Bazil Péter - Sultz Sándor
  (Bemutató: 2012. január 20.)
  Rendező:  Koleszár Bazil Péter 
• Falstaff
  Giuseppe Verdi
  (Bemutató: 2012. február 24.)
  Rendező  Nagy Viktor 
• A doktor úr
  Molnár Ferenc
  (Bemutató: 2012. március 9.)
  Rendező:  Tordy Géza 
• Lisztmánia
  Solti Árpád
  (Bemutató: 2012. március 23.)
  Koreográfus:  Gaál Mariann, Zachár Loránd 
• A kétarcú boszorkány
  Lázár Ervin
  Rendező  Szabó Attila 
• Jelenetek egy házasságból
  Ingmar Bergmann
  Rendező  Esztergályos Károly 
• A Hamlet-sztori
  Rendező  Bodonyi József   

Repertoár:

• Molnár Ferenc: A testőr
• Sam Bobrick - Julie Stein: Csókol anyád!
• Kosztolányi Dezső: Édes Anna
• Giuseppe Verdi: Falstaff
• Adolphe Adam - Riederauer Richárd: Giselle
• Paul Portner: Hajmeresztő
• Háy János: Házasságon innen és túl
• Riederauer Richárd: Hófehérke és a hét törpe
• Honvéd Táncszínház: Csipkerózsika
• Magyar Állami Népi Együttes: Álomidő
• Operagála
• Claude Magnier: Oscar
• Giuseppe Verdi: Otello
• Frank Wildhorn - Jack Murphy: Rudolf
• Szegedi Kortárs Balett: Homo Hungaricus
• Tánccsillagok a Kultúra Városában

 
Mecsekalja - Pécsi borvidék
A Mecsekaljai/Pécsi borvidék is a római időkben gyökerező múlttal büszkélkedik, mára a Cirfandli, Furmint és Olasz rizling fajtákból készített kitűnő minőségű fehér borairól vált híressé.
A borvidékhez három körzet tartozik, de ennek ellenére Magyarország egyik legkisebb borvidéke. A Pécsi és Versendi körzet klímája, időjárása szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű, míg a Zselicségben fekvő Szigetvári körzetben már inkább az atlanti klímahatás érvényesül.
A Mecsekalja talajképző kőzetei és talajai rendkívül változatosak. A Tokaj-hegyaljai borvidék mellett ezen a tájon hatolt fel a szőlőkultúra a legmagasabb területekre. A Mecsek hegység déli oldalain a szőlőterültek felső határa megközelíti a 400 métert.
A Mecsekaljai borvidék legelterjedtebb fajtái az Olasz rizling, a Chardonnay, a Rizling szilváni, a Zöld veltelini, a Királyleányka, a Sauvignon blanc, a Rajnai rizling, a Tramini és a Hárslevelű. A Pécsi körzet különleges fajtája a Cirfandli és a hagyományos Furmint.
A borvidék borai általában testesek, lágyak, fűszeresek, gyorsan fejlődnek, jó minőségűek. Kedvező évjáratban különleges minőségű borok készítésére is mód van. Évszázados hagyományai vannak a pécsi pezsgőgyártásnak is.

További információ:
www.magyarborutak.hu

Forrás:
http://tourinform.hu/bor-gasztronomia

Szekszárdi borvidék
A szekszárdi szőlő- és borkultúra gyökerei egészen a kelta időkig vezetnek vissza. Alisca, Szekszárd ősi neve is kelta eredetű.
A borvidék klímája szubmediterrán jellegű. A dombvonulatok által közrefogott völgyekben, völgykatlanokban kialakuló mezo- és mikroklíma kiválóan alkalmas a szőlő és különösképpen a vörös borszőlők termesztésére.
A Szekszárdi dombvidék felszínét mindenütt lösz fedi. A dombvidéket rendkívüli formagazdagság jellemzi, amit a lösz változatos lepusztulási formái (löszmélyút, lösz-szakadék, löszcirkusz, löszpiramis, lösz szurdik, stb.) még szabdaltabbá teszik.
Korábban a termőtáj fő fajtája a Kadarka volt. Egyeduralma csak az 1960-as években elindult nagyarányú telepítések idején tört meg. Helyét az elmúlt 30-40 évben fokozatosan a magas művelésen is biztonságosan termeszthető vörös borszőlő fajták vették át (Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot).
A borvidékre a lágy vagy harmonikus fajtajelleges fehér borok, illetve a mély színű testes bársonyos fűszeres zamatú kitűnő minőségű vörös borok jellemzőek. Eger mellett csak a Szekszárdi borvidéken alkalmazható a Bikavér megnevezés. A Szekszárdi Bikavért hagyományosan a Kadarka, a Kékfrankos és a Kékoportó borok házasításával készítették.

További információ:
www.magyarborutak.hu

Forrás:
http://tourinform.hu/bor-gasztronomia

Villányi borvidék
A Villányi borvidék hazánk egyik legjellegzetesebb, legdélebbre eső borvidéke.
Rangját évszázadok óta, elsősorban a Villány környékén termett kitűnő vörös borok adják.
A borvidék két körzetre tagolódik. A Villányi körzet 5, a Siklósi körzet 11 település szőlőterületeit foglalja magába.
Régészeti leletekből kitűnik, hogy már a borszerető rómaiak művelték itt a szőlőt. Fontos termesztéstörténeti események köthetők a török hódoltságot követő időszakhoz is. Ekkor hozták ugyanis a környékre beköltöző rácok a Kadarkát, illetve az elnéptelenedett baranyai falvakba betelepített német szőlőmunkások feltehetőleg a Kékoportót. A filoxéravész után vált jelentős fajtává az Olasz rizling.
A Villányi borvidék klímája szubmediterrán jellegű. A borvidék legfőbb talajképző kőzete a lösz, melyhez helyenként dolomit és mészkőtörmelék keveredik. Talajai változatosak.
A Kadarka a magas művelésű szőlőkből kiszorult, helyét a Kékfrankos vette át, aminek bora Villányi burgundi néven vált elismertté. Az utóbbi egy-két évtizedben a borvidéknek egyre nagyobb rangot adnak a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajtákból készített kitűnő minőségi borok, melyek már-már közelítenek a mediterráni vörös borokhoz. A fehér borok közül az Olasz rizling és a Hárslevelű a legismertebbek és legkeresettebbek.
A borvidék csodálatos földrajzi fekvése és több etnikumhoz kötődő kultúrája (magyar, német, délszláv) az, ami a szőlőtermesztést, a borászkodás tudományát és a borokat évszázadok alatt érlelte, csiszolta, és ez, ami ma idehívja a látogatókat. A borturizmus egyre meghatározóbbá válik ezen a tájon is, sőt az itteni termelők voltak azok , akik elsőként kezdték a borút kiépítését.
A borvidék fejlődése már a nagy gazdasági és társadalmi változások előtt, az 1980-as években megindult, amikor a korszerűbb, minőség-központú szőlőtermesztési módszerek megjelentek. Magyarország legismertebb borászai közül sokan kötődnek ide, akik különösen a sokat tettek a borvidék felvirágoztatásáért. Ők nemcsak a minőséget helyezték középpontba, hanem a hozzákapcsolható termelési hátteret és igyekeztek munkájukat is minél jobban megismertetni fogyasztóikkal. Nem véletlen, hogy ma Magyarországon a legnagyobb áron a villányi borok kelnek el. A híres borászok neve márkanévvé vált és a fogyasztók így jobban eligazodnak a márka mögött álló borok között. Mára a termékszerkezetben egyre inkább megjelennek a dűlőszelekciós borok, amelyek évjáratonként még jobb és kifinomultabb minőséget és természetesen nagyobb árat is képviselnek.
A borvidék ereje - az adottságokon túl - a termelők kezdettől fogva meglévő szervezettségében is megmutatkozik. Ennek példái a borturizmus közös fejlesztése, a borvidéki rendezvények megszervezése, amihez kulturális és gasztronómiai események is kötődnek. A borvidék titka abban rejlik, hogy a kiváló természeti adottságokban (éghajlat, domborzat, fajták) meglévő lehetőségeket közös és egyéni munkával jól ki is kell aknázni és minden termelő és fogyasztó számára elérhetővé tenni.

További információ:
www.magyarborutak.hu

Forrás:
http://tourinform.hu/bor-gasztronomia

Előző cikk Következő cikk