Hirdetési felület
Gyerekvilág Kalauz

Csoki vagy nem csoki


Rengeteg tévhit kering a csokoládé körül, a sok tudományos tézis ellenére, még mindig nem tudjuk, egészséges a fogyasztása vagy sem. Lássunk néhány adatot szigorúan az igazi csokoládéról és nem a csokihelyettesítő bevonókról beszélve , amelynek fényében talán az olvasó tud majd dönteni.

Ma már nem ismerjük a csokoládéfogyasztás rituáléját, és csupán az élvezet kedvéért habzsoljuk a kockákat, miközben nem is tudjuk, hogy számos izgalmas hatóanyagot tartalmaznak:

  • Feniletilamin: szerelemserkentő afrodiziákum, ami stimulálja az agy „kéjközpontját", és a legmagasabb szintjét orgazmus közben éri el.
  • Szerotonin: fokozza a boldogságérzetet.
  • Triptofán: a csoki-extasy nevet is kiérdemelhetné, hangulatbefolyásoló szerepe által felszabadulttá válunk.
  • Koffein: Sokan serkentőként használják a csokoládét, mivel a kávéhoz képest tíz százalékkal több koffeint tartalmaz.
  • Flavonoid: egy szelet étcsokoládé annyi flavonoidot (egyfajta antioxidáns) tartalmaz, mint hat darab alma, négy csésze zöld tea, 28 pohár fehér- vagy két pohár vörösbor. Ez a mikroanyag gátolja az öregedést, és sejtmegújító szerepe van. Életmódkísérletek szerint a csoki-evőknek ezzel több esélyük van arra is, hogy kivédik a szívproblémákat és az érelmeszesedést.



1_11csoki.jpg A csokifogyasztás nem vezet automatikusan bőrzsírosodás kialakulásához Az American Medical Association nemrégiben közzé adott kutatási eredményei szerint a kamaszkori pattanásosság elsősorban hormonális alapú, nincs közvetlen összefüggésben az általunk bármely mértékben fogyasztott csokoládéval. Kiszámolták, hogy az allergiás megbetegedéseknek mindössze 2 százaléka hozható kapcsolatba a csokoládé fogyasztásával. Megdőlni látszik az a régi tévhit, hogy a csokoládéfogyasztás pattanásokat okoz, és zsírossá teszi a bőrt.
Nem igaz, hogy károsítja a fogakat sőt, bebizonyosodott, hogy a kakaópor szuvasodás csökkentő hatású, amelyet három összetevőjének (tannin, fluor, foszfát) köszönhet.
A kakaó természetes antidepresszáns
Mivel szervezetünk endorfint termel fogyasztásakor, ami az ún. boldogsághormon, tartalmaz teobromint, amely koncentráció- es reflexjavító, és xerotonint, ami kedélyjavító. A csokoládé szellemi teljesítőképességünket is javítja, azaz nem csupán babona, hogy fontos a vizsga előtt egy szelet csoki.
Nincs egy csepp koleszterin sem a kakaóban és az étcsokiban sem, 100 g tejcsoki is csak 16 milligrammot tartalmaz. Egy csésze forró csoki 8 milligrammot, azaz 100 gr sovány joghurtban fellelhető koleszterint juttat a szervezetbe. Ezenkívül több fontos fenolt tartalmaz, mint a vörösbor, ami azt jelenti, hogy csökkenti a koleszterinszintet, és megvéd a szív- és érrendszeri betegségektől. A csokoládéban lévő flavonoidok rugalmassá teszik a hajszálereket, és megkönnyítik a vér áramlását a legszűkebb érszakaszokon is.
Az étcsokoládéban annyi katechin van, mint egy egészséges teában. A vegyület erősíti az immunrendszert, leküzdi a veszélyes szabad gyököket, és megóv a ráktól.
Mivel nem “nehéz étel”, beilleszthető a gyerekek étrendjébe, minden túlzás nélkül persze, főleg a legkisebbeknél legyünk óvatosak. Mindenképp megjegyzendő, hogy válasszunk jó minőségű (nagy kakaótartalmú) csokikat, ezek ugyan keserűbbek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyerekek ne szeretnék. A tejcsoki ugyanakkor nagyobb A vitamin- és kalciumtartalma révén, amelyet a tej jelenlétének köszönhet, szintén lehet ésszerű étrend-kiegészítő.
A magas kakaótartalmú csokoládéval hatásosan csökkenthető az érelmeszesedés kifejlődése, az infarktus- és a szélütés veszélye, de védi a bőrünket és kiváló köhögéscsillapító - áll abban a tanulmányban melyet Dr. Matos Lajos szívgyógyász a Szent János Kórház főorvosa készített. Számítások szerint napi 100 gramm sötét csokoládé a vérnyomást olyan mértékben csökkenti, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21 százalékkal lesz alacsonyabb.
Finn tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy azok a nők, akik terhességük alatt rendszeresen fogyasztottak csokoládét, úgy találták, gyermekük sokat nevet és kifejezetten aktív. Eltérést tapasztaltak ezen kívül azok között a gyermekek között, akiknek édesanyja a terhesség alatt bár stresszes volt, de fogyasztott csokoládét, és azok között, akiknek leendő anyukája nem kezelte csokival stresszes tüneteit. A csoki-kedvelő kismamák ugyanis állították, hogy gyermekük kevésbé fél az új szituációktól.
Összegzésként megállapítható, hogy a csokoládéfogyasztás egy egészséges ember étrendjébe
beilleszthető, ésszerű határok között történő fogyasztása nem befolyásolja károsan az egészséget, sőt egyes esetekben még kedvező hatással is bír.

A túlsúly és az elhízás okait kutatva már kisgyermek korban is komoly táplálkozási hibákra - például helytelen étkezési ritmusra - akadhatunk. Az egészségtelen táplálkozási szokások sokszor a szülőktől, nagyszülőktől családi hagyományként öröklődnek.
Egészségünk megőrzése szempontjából elengedhetetlenül fontos a napi legalább három, de inkább négy-öt étkezés megtartása. Ez biztosítja ugyanis szervezetünk számára az energia- és tápanyagbevitel egyenletességét. Gondoljunk csak bele, mennyivel könnyebb szervezetünknek gyakoribb, ámde kisebb ételadaggal megbirkózni, mint egy-két bőséges, a gyomrot megterhelő étkezéssel. Mindez záloga a kellemes közérzetnek, sőt az iskolai teljesítmény javulását is eredményezi.
A kisgyermekek és a kamaszok esetében a problémát sokszor az okozza, hogy a nap nagy részét kitöltő iskolai elfoglaltság során nem mindig adódik lehetőség megfelelő minőségű étel kiválasztására. Az iskolai büfék, menzák kínálata sok esetben ingerszegény, bár határozott pozitívumként említhető néhány kezdeményezés, mint például a nemrégiben nagy nyilvánosságot kapott büfé reform. Jogosan merül fel a kérdés a szülőkben, hogyan lehet az igényes táplálkozás és a lehetőségek közötti látszólagos ellentmondást feloldani? A válasz egyszerű: kis felkészüléssel, no meg persze csipetnyi fantáziával.
Az iskolában elfogyasztott ételnek, amennyiben az csupán egy főétkezést (ebéd) jelent a napi energia- és tápanyagszükséglet 35%-át kell biztosítania. Ha azonban a gyermek ezen felül a tízórait és az uzsonnát is a családi asztaltól távol fogyasztja, napi energiaszükségletének nagyobb részét, 65%-át kell fedeznie. Ez indokolja, hogy reggel előre elkészített tízóraival engedjük útjára a lurkót.
Tízóraira és uzsonnára kitűnő választás:
Egy-egy idénygyümölcs, az energiaszükséglettől függően esetleg néhány szem korpás keksszel, rostdús péksüteménnyel kiegészítve, gyümölcssaláta (a megfelelő rostbevitel kedvéért búzacsírával, olajos magvakkal meghintve).
A javasolt napi folyadékmennyiség részeként 2-3 dl zöldség illetve gyümölcslé (lehetőleg 100% gyümölcstartalommal) vagy akár egy-egy pohár zsírszegény tej és tejes ital (kakaó, karamell), kefir, joghurt, ez utóbbiak tetszés szerint müzlivel kombinálva.
Alkalmanként egy-egy szelet is kerülhet a csomagba az édesszájúaknak.
A megfelelő napi rend szerinti étkezés nem is olyan nagy feladat. Habár a szülők részéről kezdetben több befektetett energiát, odafigyelést igényel, később azonban a gyermekek egészségében busásan megtérül.

Előző cikk Következő cikk