Óvodaérettség

A gyerekek körülbelül hároméves korukra válnak képessé arra, hogy néhány órát szüleik nélkül is el tudjanak tölteni. Ennek azonban vannak belső feltételei, ilyen például az éntudat, vagyis az, hogy tudja, lénye világosan elkülönül az őt körülvevő világtól.
Az óvodaérettség feltétele a nappali szobatisztaság, az esti pelenkába kakilás és az éjszakai pelenka használata ezt mit sem befolyásolja. A szobatisztaság kérdését erőltetni nem szabad, ám dícsérettel, állandó motiválással buzdítani a cél elérésében mindenképpen ajánlatos. A szobatisztaság mellett olykor a folyamatos beszéd és az, hogy képes legyen az önálló étkezésre (s a szülőkön kívül mástól is elfogadjon ételt), sokkal fontosabbak. Ha ugyanis ezek megvannak, biztosak lehetünk benne, hogy gyermekünk valóban felkészült az óvodai életre.
Amit mindenképpen tudni illik: a gyermeket nem KELL óvodába adni, bár a jogszabályok a nagycsoportos, úgynevezett iskola előkészítőt javasolják. Az, hogy mikor ajánlott az óvoda kezdése, függ a gyermek személyiségétől.
Az óvodás korszak középpontjában a játék és a családias légkör áll, a legfontosabb, hogy a gyerek jól érezze magát, harmonikusan fejlődjön, komplex élmények érjék. Az ottani játék elősegíti a konfliktusok csökkentését, lehetőséget ad a gyerek helyzetéből adódó nehézségek kompenzációjára. A játék által lehet megismerni, megtanulni, megtapasztalni a gyermeket körülvevő világot.
Az óvodák célja:

• hogy az iskolai életre alaposan felkészítse a gyermekeket, mind testileg, mind lelkileg.
• hogy a gyerekek az érzelmi nevelés és a szocializáció terén elsajátítson egyfajta szokásrendszert.
• hogy kialakuljon a kicsikben az érzelmekre épülő olyan kapcsolatteremtő képesség, mint például a barátkozás és a figyelmesség.
• hogy a gyerek magatartását az óvónő elvárásai, a társaktól kapott visszajelzések, és a közös élmények pozitív irányban fejlesszék.
• hogy a gyerek egyszerű gondolkodási műveleteket már képes legyen alkalmazni.
• hogy a gyerek gondolatait és érzelmeit már ki tudja fejezni.

Melyik ovit válasszuk?
Az óvodának nagyon fontos társadalmi és szocializációs szerep jut a gyermek fejlődésében, hiszen itt találkozik először a társadalmi normák alapjaival, a csoporttal való sikeres együttműködés mikéntjével.
Hogy mindez sikeres legyen, azt három tényező alakítja:

• az óvónő személye
  Igen fontos tényező az óvónő személye. Hiszen vele lesz egész nap a gyermekünk, tőle fog szép beszédet, kultúrált viselkedést, gondolkodásmódot tanulni, és rengeteg apró dolgot ellesni csemeténk.
• a tudatosan kialakított személyi és tárgyi környezet
  A tudatosan kialakított személyi és tárgyi környezet függ az óvoda lehetőségeitől (felszereltség, dolgozók képzettsége, fenntartó anyagi helyzete), amit a program erősen meghatároz, vagy alkalmazkodik hozzá. Erről egy egyszerű látogatással könnyen benyomást szerezhetünk.
• a nevelési program
  Vannak olyanok, amelyek más, komplex rendszer szerint nevelnek, ilyenek a Waldorf, Freinet, Montessori óvodák, de vannak speciális magyar programok is.
  Fontos, hogy ezekkel a családi nevelés harmonizáljon, negatív hatású ugyanis, ha a gyereknek kétféle követelményrendszernek, különböző normáknak kell megfelelnie.

Az óvodaválasztás szempontjából bő a választék, hiszen az állami létesítmények mellett egyre több magán-, alapítványi, képességfejlesztő óvoda található.

Előző cikk Következő cikk