Óvodaérettség
A gyerekek körülbelül hároméves korukra válnak képessé arra, hogy néhány órát szüleik nélkül is el tudjanak tölteni. Ennek azonban vannak belső feltételei, ilyen például az éntudat, vagyis az, hogy tudja, lénye világosan elkülönül az őt körülvevő világtól.
Az óvodaérettség feltétele a nappali szobatisztaság, az esti pelenkába kakilás és az éjszakai pelenka használata ezt mit sem befolyásolja. A szobatisztaság kérdését erőltetni nem szabad, ám dícsérettel, állandó motiválással buzdítani a cél elérésében mindenképpen ajánlatos. A szobatisztaság mellett olykor a folyamatos beszéd és az, hogy képes legyen az önálló étkezésre (s a szülőkön kívül mástól is elfogadjon ételt), sokkal fontosabbak. Ha ugyanis ezek megvannak, biztosak lehetünk benne, hogy gyermekünk valóban felkészült az óvodai életre.
Amit mindenképpen tudni illik: a gyermeket nem KELL óvodába adni, bár a jogszabályok a nagycsoportos, úgynevezett iskola előkészítőt javasolják. Az, hogy mikor ajánlott az óvoda kezdése, függ a gyermek személyiségétől.
Az óvodás korszak középpontjában a játék és a családias légkör áll, a legfontosabb, hogy a gyerek jól érezze magát, harmonikusan fejlődjön, komplex élmények érjék. Az ottani játék elősegíti a konfliktusok csökkentését, lehetőséget ad a gyerek helyzetéből adódó nehézségek kompenzációjára. A játék által lehet megismerni, megtanulni, megtapasztalni a gyermeket körülvevő világot.
Az óvodák célja:
Melyik ovit válasszuk?
Az óvodának nagyon fontos társadalmi és szocializációs szerep jut a gyermek fejlődésében, hiszen itt találkozik először a társadalmi normák alapjaival, a csoporttal való sikeres együttműködés mikéntjével.
Hogy mindez sikeres legyen, azt három tényező alakítja:
Az óvodaválasztás szempontjából bő a választék, hiszen az állami létesítmények mellett egyre több magán-, alapítványi, képességfejlesztő óvoda található.