Ha már megtörtént

A leggyakoribb gyermekkori balesetek
Bármennyire is óvjuk, féltjük csemeténket, egy-két baleset a fejlődésük velejárója, és leggyakrabban pont a kikapcsolódásra szánt időt árnyékolják be, hiszen ilyenkor találkoznak a legtöbb kipróbálni való újdonsággal.
Az összeállítás olyan elsősegély-nyújtási ismereteket tartalmaz, amely a laikus, kevés ismerettel rendelkezőknek is biztos segítséget jelent veszélyhelyzet esetén.
Bár a gyermekbalesetek minden életkorban előfordulnak, és szinte nincs is olyan gyermek, aki ne szenvedne valamikor valamilyen sérülést, a tapasztalat szerint mégis elsősorban a 3-6 és a 10-14 éves korosztály a leginkább veszélyeztetett, ezen belül is elsősorban a fiúk. A balesetek okai nagyban összefüggnek a gyermekkor lélektani sajátosságaival, ezért a megelőzéshez nem árt ezeket legalább nagy vonalakban ismerni. Általános receptet nem lehet adni a baleset megelőzésre, de azt hangsúlyozni kell, hogy a tiltás önmagában soha sem vezet eredményre. Tiltásra persze szükség van, de mindig kell valami más lehetőséget adni a megtiltott helyett. A balesetek megelőzése a szülők számára hosszú távú és a gyermekneveléstől igazából nem is különválasztható feladat.

Mindennapi sérülések
Tüskék és szálkák
A gyermek kezébe, lábába gyakran kerülnek tüskék, szálkák. Jellegzetes, hogy a kézbe fúródott szálkák nagyobb fájdalmat okoznak, míg a lábba fúródottat gyakran észre sem veszik.
Amennyiben a szálka hegye kilóg csipesszel húzzuk ki, majd szappanos vízzel alaposan mossuk meg a helyét, és kenjük be fertőtlenítő hatású szerrel. Ha nem lóg ki a szálka, de jól látható, lángon sterilizált tűvel felszakíthatjuk a bőrt, és így már csipesszel eltávolítható lesz a tüske, szálka. Ezzel a módszerrel csak nagyobb gyermeknél kísérletezzünk, kisebb, nyugtalanabb gyermeket vigyünk inkább orvoshoz. Orvoshoz kell fordulnunk, ha a gyermekben üveg, vagy fémszilánk fúródott.
Vágott, metszett sérülés
A baleset súlyossága a vágás mélységétől, nagyságától függ. A vérzés igen jelentős is lehet. A sérült részt tisztítsuk meg, a sebszéleket jódozzuk és a vérzés jellegének megfelelő steril kötéssel fedjük (fedőkötés, nyomókötés). Amennyiben mély vagy nagy kiterjedésű a seb és erősen vérzik, sok gézlapból álló nyomókötést tegyünk a megtisztított sebre és késedelem nélkül szállítsuk a gyermeket baleseti ambulanciára. Amennyiben nincs otthon gézlap remekül használható egy tiszta, vasalt párnahuzat több rétegűen összehajtogatva.
Horzsolás
Veszélytelennek tűnő balesetnek hihetjük, de veszélye abban rejlik, hogy komolyabb sérülést fedhet, illetve ahhoz társulhat, valamint a hám sérülése miatt megnyílik az út a fertőzések előtt. A horzsolt sebet folyó vízzel alaposan tisztítsuk meg, a sérült terület széleit jódozzuk, fedő kötéssel lássuk el. Forduljunk orvoshoz, ha a gyermek erős fájdalmat jelez, ha a seb 24 óra múlva erősen váladékozni kezd, környéke duzzadt, piros lesz.

Végtagsérülések
Rándulás
Erős fájdalommal, duzzanattal járó sérülés, amely során az izületi mozgás beszűkül. Leggyakrabban a boka, térd, könyök és a csuklóizület rándulhat. A szülő teendője, hogy a sérült végtagot rögzítse, felpolcolt állapotban hideg vizes ruhával borogassa, a gyermeket megnyugtassa, esetleg fájdalom-csillapítót adhat. A gyermeket ezután baleseti ambulanciára kell szállítani, az esetleges törés, illetve izületi szalagsérülés kizárása céljából.
Ficam
A rándulástól az különíti el, hogy mindig az izületi tok, illetve az izületi szalagok sérülésével jár. Igen heves fájdalommal, duzzanattal, az izület eldeformálásával és „rugalmas rögzítettségével” jár. A gyermeket nyugtassuk meg, rögzítsük a végtagot olyan helyzetben ahogy találtuk, adhatunk fájdalomcsillapítót is, és szállítsuk a gyermeket traumatológiai háttérrel rendelkező sebészeti ambulanciára.
Végtagtörés
Mivel erős fájdalommal jár, a síró gyermek hamar orvosi segítséget kap. Törésre kell gyanakodnunk, ha a fájdalmas duzzanatot, alakváltást, funkció kiesést tapasztalunk. Iránymutató lehet az is, hogy a törési pont felett a bőr rövid időn belül megkékül. A szülő teendője ilyen esetben, a végtag rögzítése (a legjobb, ha talált helyzetben rögzítjük a végtagot) és a gyermek sebészeti ambulanciára való juttatása minél előbb. Fontos, hogy a kéz sérülése esetén a gyermek ujjáról távolítsuk el a gyűrűket, egyéb ékszereket.
Kulcscsonttörés
A leggyakoribb törések egyike. Általában ütés, vagy állvédővel ellátott bukósisak okozza. Fájdalommal, a törött csont jellegzetes recsegésével, helyi duzzanattal, a bőr megkékülésével, nyílt törés esetén (a törött csont szélek átbökve a bőrt a felszínre kerülnek) vérzéssel jár. Az érintett oldali felkart a mellkashoz rögzítjük (nagyon jó egy széles kendő, vagy hosszabb sál), hogy az idegi sérülést megelőzzük és a gyermeket a legközelebbi sebészeti ambulanciára szállítjuk.
Fejsérülés
Feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után - akár azonnal, akár órákon belül - a gyerek elveszíti az eszméletét vagy sápadt, szédül, fejfájásra, hányingerre panaszkodik, esetleg hány. Az ilyen tünetek mögött nem csak agyrázódás, hanem életveszélyes koponyaűri bevérzés is lehet. Fejsérült gyermeket fekve, lehetőleg mentővel kell a kórházba szállítani. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duzzanat alakul ki, vagy a fülből vér szivárog, esetleg a szem körül alakul ki lila bevérzés, mert ezek a tünetek koponyatörésre utalhatnak.
Harapás
Ajánlatos háziorvossal konzultálni, még akkor is, ha maga a seb jelentéktelennek látszik, mert fennállhat a veszettség lehetősége. Ez ugyanis nem gyógyítható, halálos betegség, azonban gyanús körülmények között védőoltással biztonsággal megelőzhető.

Idegentest lenyelése
Forduljunk azonnal orvoshoz, mert a lenyelt tárgy bekerülhet a légutakba vagy méretüknél, alakjuknál fogva elakadhatnak a tápcsatornában. A lenyelt tárgyat semmiképpen se próbáljuk hánytatással kihozni, mert a visszaerőltetett idegentest életveszélyes nyelőcsősérülést okozhat. Ha jó okunk van feltételezni, hogy a lenyelt idegen tárgy a légcsőbe került (a gyermek köhög, szája, arca kékesen elszíneződik, fulladásos tünetei vannak), akkor életmentő lehet a Hemlich -féle műfogás alkalmazása.
Amennyiben az orvosi vizsgálat is megnyugtató eredménnyel zárul, a lenyelt tárgy néhány nap alatt természetes módon kiürül a szervezetből. Ilyenkor ajánlatos a pelenka/bili tartalmát figyelemmel kísérni. Ha 3 nap alatt nem kerül elő a lenyelt tárgy ismételten forduljunk a gyermek háziorvosához.

Mérgezések
A csecsemők és kisgyermekek a tárgyakat a szájukkal is meg szeretnék ismerni. A kellemetlen íz nem riasztja vissza őket. Minden család otthonában számos mérgezés előidézésére alkalmas anyag található, ezeket úgy kell tárolni, hogy a kisgyermekek ne férjenek hozzá. A leggyakrabban mérgezést okozó szer: a gyógyszer, a háztartási tisztítószer, rovar és patkányirtó szerek, festékek, hígítók, kozmetikai szerek. Akkor is hívjunk mentőt, ha a gyerek jól van. A mentő értesítésekor közöljük a diszpécserrel, hogy a gyermek milyen gyógyszert, vegyszert, mérget nyelt le, mert ilyen esetben már a kiérkező mentőszemélyzet is beadhatja az életmentő ellenanyagot. Amennyiben nem tudjuk biztosan, hogy mit nyelt le a gyermek a gyanús gyógyszerekből, vegyszerekből vagy méregből vigyünk magunkkal mintát és próbáljuk megbecsülni, mekkora adag hiányozhat. Az eszméletlen beteget nem szabad sem felültetni, sem hanyatt fekve magára hagyni, mert egy esetleges hányás fulladást okozhat. Ehelyett felhúzott lábakkal stabil oldalfekvésbe kell elhelyezni, amíg a segítség megérkezik.
Amennyiben a segítség megérkezik, próbáljuk megakadályozni a méreganyag felszívódását. A legegyszerűbb a hánytatás: garat izgatása ujjal, vagy alkalmi eszközzel. TILOS A HÁNYTATÁS: eszméletlen gyermeknél, illetve maró mérgezések esetén. Amennyiben a bőrre került a méregből, azt bő, folyóvízzel távolítsuk el.

Napszúrás és hőguta
Előbbi oka a sugárzó hő, amely a fejet éri. A gátolt hőleadás végett (időjárás, helyi tényezők, célszerűtlen ruházat) jellegzetes tünetek lépnek fel. Utóbbi esetében a hőleadás nincs egyensúlyban a hőfelvétellel (nem megfelelő ruházat, magas hőmérséklet és/vagy páratartalom).
Mindkét esetben a következőt kell tenni: vigyük hűvösebb helyre a gyermeket és vegyünk le róla egy réteg ruhát. A testre állott vizes ruhát borítunk, vagy langyos vízben lemossuk a gyermeket. Gondoskodjunk folyadék- és só pótlásról. Mérjük meg a testhőmérsékletet.

Fulladás
A csecsemők és a kisgyermekek fürdőkádban is megfulladhatnak, ezért sohasem szabad olyan kisgyermeket magára hagyni, akinek közelében nyitott, vízzel telt tartály van a közelében. Serdülőkorban a leggyakoribb az úszás következtében bekövetkezett baleset. Ennek elkerülésére már igen fiatal korban meg kell tanítani a gyermekeket úszni, a vízben való biztonságos tartózkodás feltételeire. Elsősegélynyújtáskor első feladat a légutak szabaddá tétele, majd szükség esetén mesterséges lélegeztetés és szívmasszázs.

Égési sérülés
Az első teendő az égett bőrfelület azonnali, és legalább húsz-huszonöt percen át tartó hűtése folyóvízzel vagy vizes borogatással. Ezen kívül semmit sem szabad a sérült testrészre tenni. A hűtés után bugyoláljuk tiszta, vasalt lepedőbe a gyermeket és itassuk bőven folyadékkal, amíg a mentő megérkezik.

Áramütés
Legelőször kapcsoljuk ki az áramot, és szabadítsuk ki a gyermeket az áramkörből. Ellenőrizzük, hogy eszméletén van a gyermek és van-e rajta égési sérülés. Eszméletlen gyermeknél ellenőrizni kell az életjeleket (légzés, szívverés), szükség esetén azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. Ha életjeleket találunk tegyük a gyermeket stabil oldalfekvésbe és értesítsük a mentőket.

Gyermekkori allergia
A gyermekkori allergiás megbetegedések száma sajnos évről évre nő. Jelentőségük manapság a egészség megromlásában csaknem ugyanolyan nagy, mint a fertőzéseké.
A szervezetbe különböző módon juthatnak be allergének: a légutakon, a bőrön és a tápcsatornán keresztül. Ez utóbbiak felelősek a táplálékallergiák létrejöttéért. Táplálékallergia kialakulhat egyféle táplálékra (egyes gyerekek pl. csak a földieperre érzékenyek), vagy egyféle táplálék egyik alkotórészére (pl. a tojásból a tojásfehérjére), vagy egyidejűleg többféle élelmiszerre, élelmiszercsoportra is.
Mi a teendő, ha ételallergia gyanúja merül fel? Mivel számos táplálék okozhat allergiát, fontos, hogy megfigyeljük a tünetek és az étrend összefüggését. Néhány esetben, ha az allergén elfogyasztása után gyorsan kialakulnak a tünetek, könnyű a dolgunk. Máskor azonban csak több órával az étkezés után jelentkezik a tünet és ilyenkor már csak bonyolult detektívmunkával lehet kideríteni, hogy melyik táplálék váltotta ki a reakciót.

Előző cikk Következő cikk