Étkezési szokások kialakítása gyermekkorban

Talán nem is gondolnánk, hogy táplálkozási szokásaink már kis gyermekkorban kialakulnak, tulajdonképpen csak felnőttként szembesülünk vele, hogy milyen nehezen is tudunk rajta változtatni. Annak idején mi magunk is sok mindent megtanultunk otthon, majd a közösségekben. Hatottak ránk társaink és a pedagógusok is. Ugyanígy vannak ezzel gyermekeink is. Nemcsak a szülők, hanem a nagyszülők, a gondozónők és az óvónők is befolyásolják a gyerekeket és egyúttal példát állítanak eléjük.
Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen irányban indítjuk el őket. Nemcsak a táplálkozásuk, hanem az egész életmódjuk alapozódik meg. Ha megfelelő táplálkozási szokásokat sikerül elsajátítaniuk, akkor azt egész életükben kamatoztatni tudják. Jó tápláltsági állapotban nemcsak a közérzetük, hanem az egészségük is jó lesz, ami nagyban hozzájárul mind fizikai, mind lelki teherbíró-képességükhöz.
Ha már ebben a korban megszoknak egy napirendet és tőlünk is ezt látják, akkor a későbbiekben is természetes igényük lesz rá, hogy folytassák.

Ezért is fontos, hogy rászoktassuk őket

• az ötszöri étkezésre,
• a reggeli rendszeres fogyasztására,
• a napi egyszeri főtt ételre és arra, hogy
• változatosan étkezzenek.

Ha mi magunk jó példát mutatunk, akkor nem jelent a gyerekeknek sem gondot, hogy megigyanak egy pohár tejet, megegyenek egy tányér főzeléket, vagy az, hogy minden nap egyenek friss gyümölcsöt.
Az étkezés a napirendünk része, ne büntessük vagy jutalmazzuk vele a gyerekeket. Jó, ha már kicsi korában megszokja, hogy nincsenek tiltott táplálékok, csak figyelnünk kell a mennyiségre és a minőségre. Ha kis lépésekkel bevonjuk a konyhai teendőkbe és a vásárlásba, akkor szívesebben fogja az ételeket is fogyasztani. Bízzunk rá olyan feladatokat, ami nem balesetveszélyes.
Például megteríthet, vagy megkenheti él nélküli késsel a kenyeret margarinnal. Ha tehetjük, vigyük magunkkal 1-1 bevásárlásra, és közben megmutathatjuk neki, hogy melyik terméket hol találjuk a boltban, elmagyarázhatjuk, hogy miért azt a terméket vásároljuk. Otthon segíthet nekünk kipakolni, közben megbeszélhetjük velük, hogy mit hova teszünk, mit kell a hűtőbe tenni és miért.
Rászoktathatjuk arra is, hogy az édességet nem önálló ételként fogyasszuk, tehát nem reggeli, vagy vacsora helyett, hanem befejező fogásként például ebéd után. Meg fogják érteni azt is, hogy milyen termékből, mennyit és mikor szabad fogyasztani.
Valóban nemcsak magunk miatt, hanem gyermekeink miatt is fontos figyelnünk táplálkozásunkra, ami rövid és hosszú távon egyaránt pozitív eredményeket hoz az egész családnak.

Lássunk néhány gyakorlati tippet:

• Tegyünk mindenből keveset a gyerek tányérjába: ha még kér, akkor adjunk neki és magunknak is.
• Vonjuk be a főzésbe, hiszen ebben a korban nagyon szeretnek segíteni.
• Kóstoltassuk meg az alapanyagokat külön-külön is, hogy el tudja dönteni, mi a jó, mi a nem jó a számára. Ha nem muszáj, ne befolyásoljuk.
• Étkezéskor a légkör legyen mindig felszabadult.
• Ne mondjuk, gyerekünknek és gyerekünkről, hogy rosszevő, vékony, sápadt... A sikereket viszont többször is hangoztassuk.
• Ne vesztegessük meg: “ha megeszed, tied a csoki” alapon. Nem helyes taktika, rossz szokásokhoz vezethet.
• Ne nézzünk közben tévét, mert ha elvonja valami a figyelmét az étkezésről, nem lesz képes értékelni az asztali örömöket.

Előző cikk Következő cikk